Van egy álmom…
Azt álmodom, a 2010-es Fülkeforradalom és Szabadságharc eredményeként kettészakad az ország. A Duna bal partján a Magyar Köztársaság, jobbra Magyarország (nem szöszölnék mostan folyásiránnyal). Én vagyok a Köztársaság elnöke. A Margitszigeten találkozom a magyarok királyával - kiegyezés végett. Alkudozom.
Lemondunk
naaaagy Magyarországról - a Magyar Köztársaságért,
a szovjet unióról - az európai unióért,
az alaptörvényről - az Alkotmányért,
a diktatúráról - a demokráciáért.
Tiétek lehet
a hit, miénk a gondolkodás képessége.
Tiétek lehet
a vezér, mi megleszünk nélküle.
Tiétek
a háború, miénk a béke! - mondom.
Tiétek
a békemenet, miénk a szégyen. – ezt csak halkan magam elé mormogom.
Költözzenek hozzátok a pártkatonák, maradjanak itt a civilek!
Nektek adjuk
az isteneket - a lelkiismeretért,
a gazdagságot - a kisebb szegénységért,
az előítéleteket - a toleranciáért,
a migránsokat a menekültekért
a kerítést - a szabadságért.
Vigyétek
az unortodox gazdaságpolitikát - a működő gazdaságért,
az egykulcsos adót - a szolidaritásért,
selmeczigabriellát - a nyugdíjért.
A Médiatanácsot - a sajtószabadságért,
a Magyar Időket, 888-at, Ripostot... - a Népszabadságért,
a köztévét - egy vak lóért.
A Nemzeti Alaptantervet - a közoktatásért,
a közszolgálati egyetemet a CEU-ért.
Ott hosszabbodjon a kisvasút, itt működjön a metró.
Itt épüljön stadion helyett kórház!
Az olimpiát rendezzétek meg ti!
Semmiért nem adjuk a fákat, a Városligetet, az élhető környezetet!
A fociért cserébe elég nekünk a kultúra.
A ti dalotok a Fehérvéri huszárok,
Pataki Attila énekeljen nektek, Bródy nekünk.
Nincs szükség
MMA-ra Széchenyi Művészeti Akadémia helyett,
Wass Albertre, Nyírő Józsefre, Tormay Cecile-re; van nekünk József Attilánk, Weöres Sándorunk, Esterházynk...
A lámpák helyett fényt,
vadász helyett vadat,
Kósabayernémeth... helyett bárkit akarunk.
OLY NEHÉZ A VÁLASZTÁS?