Winter is coming
Winter is coming – de előbb az ősz.
[Kodály tanár úr szerint nincs átjárás a komoly- és könnyűzene között. Nigel Kennedy segítségével próbáljuk – a legnagyobb tisztelettel – bizonyítani ennek ellenkezőjét.]
Fekete felhőkből jönnek keményen a szörny-szelek s szigorúan morognak, a percek lépte koppanó az éjben, a végtelen fagy fogakat vacogtat.
Közelít a tél! Vagy már itt is van?
Leesett az első hó (Látod? Apró csoda!), de a hófelhő továbbvándorolt, s nem maradt utána más. csak a szürke ég…
Dementorok, gyűrűlidércek, Mások (ez másik másság!) jönnek, s amerre járnak, kiszívják a levegőből a békét, a reményt és a boldogságot. Ha túl közel mész hozzájuk, kiszippantanak belőled minden kellemes érzést, minden boldog emléket. Addig élősködnek rajtad, amíg olyanná nem válsz, mint ők: lelketlenné és gonosszá.
Készüljünk a hosszú télre, (kedvesem!), mert hosszú lesz a tél, én azt hiszem.
Végül: hallgassuk, hogyan halkul el az abszolút zene a Földön; élettelen Csend…
vendégszöveg: Vivaldi, Pierrot, J.K.Rowling, Bródy János
