Bartók persze érinthetetlen. Szándékosan, de akaratlanul sem lehet lerángatni a mocsokba.
Sem Temesi Ferencnek
[Bartók Béla a szemkilövetős miniszterelnök elől tántorogna ki Magyarországról, vagy az éppen újjászülető kampóskeresztes nácik – és az őket kitüntető hatalom – elől menekülne? Előbbivel csak Temesi regényében kapcsolható össze a zenészóriás. A Concerto 4. tételében azonban mind címével (Intermezzo interrotto), mind egyértelmű idézeteivel (Szép vagy gyönyörű vagy Magyarország – vajon a Kárpátia együttes tagjai tudják-e, hogy a dal amit játszanak zsidó származású szerző műve?!) érzékelteti, kit jelképez az ifjú szerelmes, aki imádottjának szerenádot ad (Bartók hazája Radnóti hazája), és kit a garázda részeges banda (szabadságharcosnak csúfolt, futballszurkolónak álcázott gyilkosok békemenete 1943 –ban), amely a szerenádot durván félbeszakítja. És a Divertimento! Csak, akinek nincs füle a hallásra, az nem hallja a fájdalmat, a szorongást, a félelmet a darab mélyén. A félelmet, hogy Magyarország is megadja magát a rabló és gyilkos rendszernek (figyelem: áthallás!)Tulajdonképpen az lenne a kötelességem, hogy kivándoroljak, ameddig még lehet.]
Sem Vásárhelyi Gábornak
[tisztségét tekintve „Bartók- jogutód”. Írnám: Bartók-örökös, de méltatlannak tűnik a szellemi hagyaték ápolására. „… politikusai ezzel azt mondták ki, ha Bartók Béla ma születne Nagyszentmiklóson, akkor az MSZP szerint nem lenne magyarnak tekinthető – akkor se nyúljon a mai határainkon kívül született valóban nagy magyarok nevéhez, ha ez éppen a mai politikai céljainak megfelelne.” (Ha már komcsik: Volt egyszer egy Tanácsköztársaság! Kodály Zoltán és Bartók Béla vezető szerepet játszott az 1919-es kommün zenei életében, s ezért mellőzés is érte őket a Horthy-rendszerben. ˙(Úgy tűnik, csak Bartók jogdíjainak örököse nem értesült minderről.)) Így függ össze a foci, a zene, a nemzeti önérzet, a fasizmus, a kommunizmus…]
Sem nekem ezzel a bejegyzéssel!
vendégszöveg: Hont András, Hegyi Gyula, Temesi Ferenc, Ujfalussy József