Black Lives Matter
A Hit Rádió Budapest Facebook-oldala alighanem a Jóisten büntetése; a pogányoknak tortúra, a híveknek próbatétel. Színes, szagos (wc-n lehúzható) bejegyzései migránsokról, buzikról, a miniszterelnök (tollhiba!) bálványozásáról
[(jöjjön el) a te országod, a te hangod!],
- másképpen: a keresztény értékek állhatatos védelmezésének liturgiája szenteltvízként csordogál a kétes tisztaságú forrásból (mintha: Origo, Magyar Nemzet, Pesti srácok, 888, ilyesmi). A farizeusok katedrálist építenek a rasszizmusból is; a csőcselék randalírozása, a szobordöntögetés, a mozgalmat megtagadó feketebőrű rapperek igehirdetése, a rendőrök elleni brutális támadások és a fosztogatások hamisított szentképei mind-mind az evangélium része, a fehér keresztény férfiak hitvallása. A mindenéletszámít első olvasásra üdvözítő szentencia, de lenne itten némi kontextus is.
A BLM vadhajtásait (ezt előbb, a kanálisnál köllött volna!) a píszít lángpallossal kaszaboló, a politikai korrektség axiómáját, célját, szándékát megkérdőjelező (nagyon)hangosan gondolkodó liberális műveltek is vakbuzgón kárhoztatják, mintha a szobordöntögetés lenne az eredendő bűn (bálványimádás!). Egymást érik a kacagtató szófacsarások négercsókról, szerecsenmosdatásról
[utóbbiról nekem mostanában már inkább Bródy János Elvesztett illúziók című dalverse jut az eszembe!],
elcsúfított szobrokhoz kapcsolható tudományos igényű történelmi, kultúr- és filozófiatörténeti elemzések, de én úgy gondolom: nem ez lenne itten a lényeg! A Megváltó aligha ilyennek akarta látni az embert, az emberiséget (az emberséget) a keresztről.
És nem is mindenki fekete vagy fehér (ha értik, mire gondolok):
[Semmi sem fekete vagy fehér - ha ezeket hallotta Esti Kornél, fütyölve a nyelvi jelenségeket tudományosan leíró szenvtelenség kötelmére, előrántotta 38-as Smith and Wessonját, és lelőtte az illetőt, mint egy kutyát.]
(csak néhány európai sportolót említve) Valeri Bottas győztesként a célba érve letérdel az autója mellé, Charles Leclerc „end racism”-feliratú pólót lengetve lép másodikként a dobogóra, a büszke (Pride!) Lando Norrisnak pedig szárnyakat és bronzérmet ad a McLarenre festett szivárvány. Az olasz és angol labdarúgók – köztük az Intert legyőző Bologna egyenlítő gólját szerző 18 éves gambiai bevándorló, Musa Juwara (gumicsónakon menekült Olaszországba!) és sok-sok feketebőrű világsztár – a mérkőzések előtt felemelt ököllel jelzik a közösségvállalásukat.
Yuya Wang pedig – az olvasó tudja, ki ő, de jólesik leírnom: páratlan zongoraművész, aki se nem fehér, se nem keresztény se nem férfi – a philadelphiai feldúlt zongorateremet ábrázoló képre (aminek a Hit Rádió Budapest, a martinlooterkingezők
[Hoppál Péter a Zeneakadémián végzett karnagy az eleven bizonyítéka, hogy a zene nem mindenkire van jótékony hatással],
és a szobordöntögetés ellen ágáló antipíszísták is nagy teret szenteltek) a következőt válaszolta:
„Az ember többféleképpen fejezheti ki a véleményét, különösen akkor, ha a perifériára szorult, és a hangját nem veszik figyelembe, gyűlölettel és megvetéssel viszonyulnak hozzá. Remélem, aki látja ezt a képet, felfogja, mit üzen nekünk. A zongorát továbbra is szeretettel és gondoskodással készítik, a zene egyesíti és lélekben megerősíti az embereket ebben a válságos időszakban, a boltokat kemény munkával és áldozatkészséggel újjáépítik a közösségek. Amit nem tudunk újjáépíteni vagy helyettesíteni, az az emberi élet. #blacklivesmatter
http://kanadaihirlap.com/2020/07/11/black-lives-matter/
