Duba Gábor:
Szöveg és zene kötve, fűzve
(Az ötletet egy holnapi este teste kereste)
Ha érzem, a lelkemben baj van,
Segít, hogy dúdolok halkan.
A vigasz ott van egy dalban,
De tudnom kell a szöveget.
Szavak nélkül is menne persze.
Működne, mint nyeletlen fejsze.
Szóval szöveg nélkül nehezebb lenne
A zene, amit hűen követek,
Mint folyó a gördülő köveket.
Mert mit ér egy este gondolat nélkül?
Mit ér az ég, ha sohasem kékül?
És minek az egész, ha aztán végül
Nem tudom, miről szólt az életem?
Hát nyomd csak barátom szépen a zenét!
Ezzel megoldod simán, könnyen a felét.
Én meg hozzáteszem a fejsze nyelét.
A hangodra szavakkal érkezem.
Tied az érzelem, enyém az értelem.
